
Talán tíz éve is volt, hogy egy barátommal sűrű hóesésben erre jártam, mert elterjedt hogy teljesen elbontják a parádés szecessziós épületegyüttest. Mintha egy elsüllyedt hajó fedélzetén álltunk volna: himbálózó csillár a hóesésben, málló, aranyozott stukkódíszek hullottak le, miközben a markológépek haraptak a falakba.
Szomorú, álomszerű látvány volt, valami ilyesmit érezhettek a közeli Blahán a Nemzeti Színház bontásakor. Persze, lehet azt mondani, hogy itt, ahogy a költő mondaná, minden csupa rom. Igen, a Dohány utca 44. szám alatt található Hungária fürdő és a hozzá ragasztott Continental szálló évtizedek óta üresen áll, az Ágoston Emil tervei szerint 1907-ben átadott fürdő a hatvanas évek közepén, míg a szálló 1970-ben csukta be kapuját.
Azóta eltelt negyven év – mit vártunk? Azt, hogy valaki mentse meg a magyar szecessziós reprezentáció egyik legszebb építményét. Szerencsénk volt, mert 2005-ben műemléki védelmet kapott az amputált fürdő, melynek csak a főhomlokzatát és a lépcsőházi traktusát sikerült megmenteni.

Panama szaga bűzlött a környéken, ha nem kapja meg az épületcsonk a műemléki védettséget, biztosra vehetjük, hogy a befektető elbontotja azt is. Így milliókat kellett ráköltenie, de legalább nekünk is jutott valami: visszakaptuk a gyönyörű, főpárkány alatt húzódó szecessziós kerámiadíszítéseket, a szegecselt fémburkolatokat. Az eredeti nyílászárók formáit követve újragyártották az ablakokat, hálánk üldözze Vékony Pétert, a rekonstrukcióért felelős szakembert, aki kiváló munkát végzett, még az elveszett, faragványokkal díszített kapuzatot és a bronzreliefeket is újragyártották az archív fotók alapján.
Ugyanakkor az új szállodarészt tervező Petur Stúdió Bt-t nem tudjuk megdicsérni, az új szárny valósággal leválik a fürdő eredeti épületéről, semmi nem utal arra, hogy a két tömb összetartozik. Persze, ahhoz képest, hogy a Hungaria fürdő kapcsán mindenki telekspekuálcióról beszélt, kész csoda, hogy megmaradt belőle valami. És mi ennek is örülünk. Egy szecessziós tanúhely, nem több, mégis kisebbfajta csoda.